A negyedik prelűd

A negyedik prelűdöt szerintem mindenki megtanulja aki szereti Chopin-t, de aki nem az is =). Chopin minimalizmusának a legtökéletesebb példája, kicsit kevesebb mint 2 percbe a szerző annyi érzelmet belevarázsolt mint ami más műveknél sok-sok perc alatt jön csak ki. Persze ehhez kell egy művész aki elő is tudja adni, pl Richter vagy Cortot. Érdekes látni hogy mindenki teljesen máshogy interpretálja. Bár ez minden zongoradarabnál így van, de itt figyelhető legjobban a minimalizmus miatt.Valószínűleg ezt is Mallorca-n írta Chopin, megbetegedett (tbc) és gyakorlatilag elküldték a feleségével együtt a faluból, elmenekültek egy kihalt kolostorba ahol átvészelték a hideg telet, de Chopin nagyon szenvedett a betegségétől és ezek a prelűdök amiket ott írt ezért szólnak mind a szenvedésről. Szokták ezt “fulladás” prelűdnek is hívni ami nem hangzik túl szépen, bár azt tudni kell, hogy Chopin sose adott nevet a darabjainak, mindig felesége vagy más ragasztotta rá a közismerté vált megnevezéseket darabjaira.E prelűd az elmúlásról szól, egy emberről aki tudja hogy itt a vég, és már feladja lassan, és a végén “hazaér”. Linkeltem már egyszer, de nem lehet elégszer, Benjamin Zander a zene szeretetét e darabon keresztül magyarázza el, érdemes végighallgatni.Körülbelül 1.5-2hónapja gyakorlom, rövid és alapvetően könnyű darab, még az ilyen kezdőknek is mint én 1hét elég ahhoz hogy le tudják játszani, de aztán kell egy élet mire teljesen megérti az ember, és elő tudja adni, sok gyakorlással, és tapasztalattal a háta mögött (és itt nem csak zongorás tapasztalatra gondolok).