Újabb Chopin könyvek magyarul

Igen sokat írok Chopin-ről, valósággal szerelmes vagyok a művészetébe, és elvarázsol misztikus élete és művei. Elolvasok mindent amit találok róla, legyen az magyar könyv, vagy akár egy rövid írás az interneten, tavaly írtam is már három magyarul megjelent könyvről, most újabb kettő következik.

Székely Júlia – Chopin Párizsban

Bartók tanár úrnál végezte tanulmányait, zongorista lett de megkedvelte az írást is, 40-es évektől kezdve több kedvelt szépirodalmi művet írt amik idegen nyelveken is megjelentek, a 60-as évektől pedig több zeneszerző életrajzát írta meg. Sok “régen” írott életrajzi regénynél veszem észre, hogy a szerzők egy olvasmányos, szép és kerek történetként próbálják bemutatni a könyv témájául szolgáló ember életét, jelen írásnál is ez a helyzet. Júlia arra a kérdésre keresi a választ az elméjében, hogy hogyan is kell játszani Chopin-t. Ő zongorista, fontos kérdés ez neki, mi olvasók pedig egy érdekes bejárt utat olvashatunk végig. Feltűnnek Chopin barátai, ismerői, jó és rossz akarói, szerelmei, sőt a regény végén egy kis kizökkentő meglepetés is vár.

Tad Szulc – Chopin Párizsban

Ne tévesszen meg a hasonló cím, a Székely féle könyvet 69-ben adták ki, a lengyel Tad Szulc könyve pedig 99-ben jelent meg itthon, Chopin halálának 150. évfordulóján. Az író Varsóban született, majd a világ több különböző pontján élt, végül amerikai állampolgár lett. Újságíró és sok ismeretterjesztő könyv szerzője. Stílusa érdekes, mivel más életrajz írókkal ellentétben ő nem “szerelmes” a témájába, többi Chopin könyvbe egy rossz szó nincs Frédéric-ről, hogy is lehetne! Nem így Szulc-nál, kritikusan szemléli a zongora költőjét, próbál bele és  mögé látni az embernek, a zeneszerzőnek, a szerelmesnek. Nem csak a család és George Sand levelezése alapján készült e könyv, rengeteg-rengeteg levélidézet van barátoktól, ismerősöktől ami nagyon értékessé teszi ezt a könyvet annak aki meg akarja ismerni Chopin-t. Hosszú elemzéseket olvashatunk a betegségeiről, a szerelmeiről és a lelki állapotairól, töménytelen forrással. Nagyon jól kiegészítik egymást a 2010-es Barbara Smoleńska-Zielińska könyvvel, az inkább egy már-már száraz tankönyv, ami pontról-pontra végigmegy az életpályán, ez pedig próbál a sorok közé látni, keresni az okokat Chopin tetteire, érzéseire és természetesen a műveire.