Család

Félelmetes hogy nagyjaink mennyire előre látták a jövőt. Többet kéne olvasni, és tanulni belőle. Madách halhatatlan drámája, Az ember tragédiája szinte minden sora egy örök érvényű igazság amit lehet idézni. Móricz Rokonok könyvét olvasva jutott eszembe Lucifer egyik nagy igazsága.

Először  az 1862-es Az ember tragédiája, 3. szín:

Ádám

Ez az enyém. A nagy világ helyett
E tér lesz otthonom. Birok vele,
Megvédem azt a kártevő vadaktól,
És kényszerítem nékem termeni.

Éva

Én meg lugost csinálok, épen ollyat,
Mint az előbbi, s így közénk varázslom
A vesztett Édent.

Lucifer

Vajh, mi nagy szavat
Mondottatok ki. A család s tulajdon
Lesz a világnak kettes mozgatója,
Melytől minden kéj s kín születni fog.
És e két eszme nő majd szüntelen,
Amíg belőle hon lesz és ipar,
Szülője minden nagynak és nemesnek,
És felfalója önnön gyermekének.

És az 1930-as Rokonokból egy párbeszéd, de tulajdonképpen az egész regény az előbb kiemelt mondatról szól, bárhonnan idézhetnék:

Ezzel felállott, hogy indul. Lina jött be, s fanyarul nézett rá.
– Éppen mondom az uradnak, hogy én csak benned bízok… Te Lina, ne tartsátok itt ezt a Katit.
– Ő is azt mondta Berci bácsiról.
– No látod – horkant fel a bácsi –, ahova ez beüti az orrát, csak bajt csinál. Fiam, a rokont szeretni kell, de vigyázni kell. Csak az olyan rokont szabad szeretni, akiből haszon van.