Egy kis jókedv Prágából

Antonín Dvořák 1841-ben született Prága közelében, zenei pályát viszonylag későn választotta, hentesnek készült ifjú korában, azonban a koncerteken hallott remekművek a muzsika felé sodorták  az életét.

Először csak zongoraleckéket vett, majd később jött az orgona, hegedű, és 20 éves korában a Prágai Nemzeti Színház elődjében brácsás, Smetana vezénylése alatt. Aztán jött a tanítás, és végül a komponálás, amire nem maradt ideje az egyéb teendői mellett, úgyhogy 30 évesen felhagyott a hangszeres játékkal. 1891-től a New York-i konzervatórium igazgatója, közben tanulmányozta a hely indián zenét, ennek eredménye a híres Az Újvilágból szimfónia. Utolsó néhány évét ismét Prágában töltötte, ahol kinevezték a konzervatórium igazgatójává, 62 évesen hunyt el.

Szimfonikus és versenyműveiről ismerjük ma, a Szláv táncok, Az Újvilágból szimfónia és a gordonka concerto sokat játszott műve, de írt szimfonikus költeményeket, oratóriumokat, dalokat, sőt operákat is, amik nem találtak utat a közönséghez, és ez rendkívül bántotta a mestert.

Kamaramuzsikában is sokat alkotott, most a második zongoraötös harmadik tételét választottam, ami egy scherzo és ezt a szürke s hideg őszi napot nagyon fel tudja dobni, igazi zenei jókedvet és tréfát hallunk, mestermű! Az egész mű meghallgatható a feltöltő csatornáján. Az előadók Marc-André Hamelin és a Leipzig Quartet.