A jóságos Haydn

Joseph Haydn-ról az az általános kép, hogy egy derűs öregúr aki mindenkinek segített és Papa Haydn volt a beceneve. Azonban ha belenézünk a kiadókkal váltott levelibe egy egészen más kép tárul elénk.

Akkor is meg kellett élnie valamiből egy muzsikusnak, akár csak ma, ehhez pedig a kiadókkal jó üzletet kell kötni, amit nem lehet a naiv, derűs, jóságos hozzáállással, sokkalta inkább ügyeskedve, kiharcolva lehet elérni a jó fizetséget. Haydn egy rendkívül okos és dörzsölt fickó volt, például rájött a reklám erejére már akkor, több levelében “egészen újszerűnek” titulálja a műveit a kiadók felé.

Haydn amikor elszegődött az Eszterházy udvar szolgálatába akkor a szerződése kikötötte, hogy csak és kizárólag a hercegnek komponálhat, évekkel később az Európa szerte híres zeneszerző már nem törődött ezzel, számtalan kiadónak és több hercegnek, bárónak s királynak az udvarába is küldte rendszeresen új műveit. Ebből igen jól élt, saját háza volt, az egyik herceg pedig egy egész fogatot küldött neki ajándékba, más zenészember akkoriban nem is álmodhatott volna ilyen fényűzésről.

Persze ebből baj is származott néha, több ízben elküldte ugyanazt a művét Bécsbe és Londonba, kizárólagos kiadói jogokkal, erre később rájött a két kiadó, és be is perelték Haydn-t. Az Op. 50.-es kvartett sorozatról van szó, az elsőből a finálét választottam mára, igazi haydni tavasz hívó örömzene.