Beethoven 5.

Az egyik legismertebb klasszikus mű, az első négy hangot annyi helyen felhasználták már, hogy hosszú könyveket lehetne írni a történetéből.

Ez a négy hang – négy rövid g, és egy hosszú esz – legendássá lett, egyből az első előadás után. Azóta folyamatosan próbálják megmagyarázni mi is lehet ez, mit jelenthet, miért ráz ki a hideg tőle, de mind hiába. Az első előadás egyébként egy hősies vállalkozás volt, de a 19. században sok példát látunk az ilyen koncertekre amik akár 4-5 órásak is voltak. 1808-ban a Theater an der Wien-ben Beethoven maga vezényelte végig a 2 részes, 4 órás koncertet. Kezdték a 6. “pastorale” szimfóniával, majd két énekes mű után a 4. zongoraversennyel zárták az első részt ahol Beethoven zongorázott és vezényelt. A második részt kezdték az ötödikkel, amit követett néhány más műve, illetve egy néhány perces improvizálása megadott témára a zongoránál. Kitörő sikert nem ért el ez a koncert, december végén különösen hideg volt a nézőtéren, a kevés próba miatt a zenekar sem játszott túl jól.

Leonard Bernstein egy régi tv műsorára leltem minap, amiben elmagyarázza hogy mennyi munka van ebben a műben, a kéziratokban végig veszi az áthúzott részeket, és Beethoven más jegyzeteit, sőt zenekarral el is játsszák ezeket. Két későbbi előadása is fellelhető, egy 1976-os, és egy 1977-es.

szerk.: sajnos ezt is törölte a YouTube copyright miatt, már csak ez a részlet fellelhető.