Chopin 203 #2

Chopin-nek két születésnapja is van! Ugyanis az anyakönyvbe valamiért február 22-t írtak, valójában azonban március 1. volt a jeles nap.

Előző héten az első műveiről írtam, most nézzük élete utolsó éveit. 1847-ben, mikor végleg eltávolodtak George Sand-tól a tüdővész elhatalmasodott rajta, és állapota rohamosan romlott, utolsó két évét szinte ágyhoz kötve élte le. Egy angliai útra rávette az egyik tanítványa, de nem volt túl szerencsés, mert a nehéz londoni levegő és rossz időjárás csak rontott az állapotán. Míg utolsó párizsi koncertje hatalmas siker volt, addig Londonban közel sem sikerültek a fellépései ennyire, és minden este fárasztó viziteket kellett tennie a nemesi családoknál. Utolsó fellépése 1848. november 16. London, Guildhall-ban volt, a lengyel menekültek javára tartott estén, a közönséget inkább a tánc érdekelte, korabeli beszámolók alapján olyan halkan játszott Frédéric, és olyan kevés embert érdekelt valójában hogy össze sem hasonlítható a párizsi koncertekkel.

Utolsó nagy befejezett műve az Op. 65-ös cselló-zongora szonáta amit több évig csiszolgatott barátjával, a híres csellista Auguste Franchomme-al, az angliai út előtt elő is adták a Pleyel teremben Párizsban. Ezután már csak rövidebb keringőket és mazurkákat írt, de nem adta ki egyiket sem. Halálos ágyán az egyik kívánsága pont az volt, hogy a ki nem adott kéziratait égessék el, szerencsére ez nem történt meg, és ezeket a remekműveket, sok más régebbi ki nem adott művel együtt ma ismerhetjük.

Utolsó kompozíciója egy f-moll mazurka, amit később Op. 68-as sorozatban adott ki a titkára halála után, a negyedik az. Utolsó évében, 1849-ben, 10 hónap alatt csak két kis mazurkát írt, az f-moll -t már nem is saját kezével, egyik diákjának diktálta az ágyából. Rubinstein felvételének különlegessége, hogy a középső rész a 19. századi kottákban nem találhatjuk meg, ez egy viszonylag friss felfedezés, és ritkán játsszák ezzel.