Bartók, Kodály, Sándor

Sándor György 4 évig Bartóktól vett zongora leckéket és Kodálytól zeneszerzést. Halálukig tartotta velük a kapcsolatot, épp ezért rengeteg érdekes emléke volt erről a két géniuszról.

György beutazta az egész világot, az egyik legkeresettebb Liszt előadó volt fiatal korában, később pedig Bartók, Kodály és Prokofjev műveit játszotta gyakran, illetve rengeteg új, kortárs zenét mutatott be. Kétségkívül a legnagyobb nevéhez fűződő bemutató Bartók 3. zongoraversenye. Szinte utolsó napjáig a mester mellett volt, de nem tudott a zongoraverseny létezéséről, ugyanis Béla a feleségének írta titokban a fia segítségével mert a leukémia utolsó hónapjaiban nagyon elhatalmasodott rajta. Befejezni teljesen nem tudta, Serly Tibor segített Bartók halála után, és nem Bartók felesége mutatta be a művet, hanem Sándor György és Ormándy Jenő a Philadelphia Orchestra-val 1946. február 8-án. Egy interjúba György elmondja, hogy egy neves kritikus azt írta a 3.-ról hogy szép, jó, de 1-2 szezont fog csak megélni, azóta eltelt több mint fél évszázad és a legtöbbet játszott és felvett zongoraversenyek között van. Az első tétel a Bécsi szimfonikusoktól Michael Gielen vezetésével.

Kodálytól évekig vett zeneszerzés órákat a Zeneakadémián, David Dubal két interjújában (első és második) elmondta, hogy az első években csak többszólamú zenéket tanulmányoztak és hogy Kodály sose mondta egy diákjának se, hogy mit csináljon, pont ellenkezőleg: mit ne! Múlt héten egy korai Kodály mű volt ahol még Brahms és Debussy emléke volt hallható, most egy sokkal későbbi, zenekari műként ismert darabot mutatok, eredetileg zongorára írta Kodály a Marosszéki táncokat, íme.