Egzotikus dallamok

Tegnap este volt a Mű-Hely Galériában Mayer Angyalka (zongora) és Tácsik Zoltán (brácsa) karácsonyi koncertje.

A karácsonyi hangulatot az áradó dallamok hozták meg, Tácsik olyan romantikus darabokból állította össze a programot melyek több nép zenéjének stílusát szólaltatták meg. Kezdődött a franciákkal (Fauré, Ravel), majd jött a spanyol ritmus (Ravel, Rodrigo), és végül a nagy orosz dallamírókkal fejezték be (Rachmaninov és Csajkovszkij). A brácsa irodalom nem túl nagy, de rengeteg átirat létezik, ebben a műsorban sem volt egy külön brácsára írt muzsika sem, az egyik Tácsik saját átiratában.

Tácsik a Győri Filharmonikusoknál játszik, többször hallottam már vörösvári koncerteken és nem csak a zenéléshez ért magas fokon brácsán és hegedűn, de a zenetörténetet is kedveli, amit én külön szeretek. Ezeken a koncertjein mindig elmond néhány vicces és érdekes mondatot az adott műről, ami sokat hozzáad a zenehallgatás élményéhez szerintem.

Mayer zongorajátéka könnyed és tiszta, még akkor is nyugodt és profi maradt mikor elrontottam a lapozást (bocs!). Mellesleg barátom és tanárom, de elfogultság nélkül mondhatom mindkét művészről, hogy hihetetlen ahogy egyik pillanatról a másikra tudnak hangulatok és lelkiállapotok között váltani. Az ilyen műsor nehézsége nem feltétlenül a virtuozitásban lelendő, hanem a rövid karakterdarabok gyors egymásutánjának hirtelen hangulatváltásaiban.

Ravel-t 1907-ben kérte fel a Conservatoire ének szakosztálya úgynevezett vocalise-ok írására, melyek olyan, általában nehéz és virtuóz énekek ahol nincs szöveg, csak egy “ó” vagy “á” hangot kell énekelni. Ez amolyan bemelegítés és gyakorlat az énekeseknek. Ezek között ez étude-ök közül a Habanera lett híres. Ez egy kubai eredeti tánc ritmus, amit Ravel már a Spanyol Rapszódiájában is felhasznált korábban. Jascha Heifetz hegedül és Milton Kaye kíséri zongorán a videón.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.