Irodalom kategória bejegyzései

Akárcsak egy jó zene, egy jó könyv is balzsam a zaklatott lélekre. Olvass több szépirodalmat!

Szomorúság

Alfred de Musset Tristesse című versébe egy hitét és céljait vesztett ember minden érzése benne van.

Musset a romantikus francia költők egyik kiemelkedő alakja, Victor Hugo barátja, néhány évig a 30-as évek elején forró viszonyt folytatott a hírhedt írónővel, George Sand-dal. Az írónő már Musset előtt is úgymond gyorsan váltogatta a partnereit, amikor észak Itáliában utaztak együtt Alfred megbetegedett, és az ágyat nyomta hetekig, George ezt helyzetet lassan megunta, és a kezelőorvossal csalta meg a betegágyon fekvő kedvesét. Musset összetörve ment haza Párizsba, és költészete ezután szinte kizárólag a szomorúságról szólt. A Triestesse, azaz Szomorúság szonettet Illyés Gyula fordította.

Szomorúság

Se kedvem, se célom, se vágyam,
se jóbarátom, se erőm,
és az se, hogy büszkélkedőn
rendeltetésem nagynak lássam.

Azt hittem, hogy hű szeretőm
az igazság lesz, rátaláltam
s már fordítottam is a hátam,
ahogy átölelt pihegőn.

És mégis ő az örökélet,
s kik nélküle a földön éltek,
süketek voltak és vakok.

Isten szól, felelnünk kell rögtön.
Egy kincsem maradt még e földön,
hogy néha sírnom adatott.

George Sand-nak Liszt Ferenc mutatta be barátját, Frédéric Chopin-t, akit meg is szerzett magának, a zenetörténet egyik leghíresebb kapcsolata lett az övék. A sors érdekes iróniája, hogy Liszt utolsó éveiben pont azt érezte amit Musset Sand után. Liszt is szerelmes volt, csak nem egy nőbe, hanem az életbe, a zenébe, az alkotásba. Őt vagy imádták, vagy gyűlölték, és ezért rengeteg támadás érte, öreg korára megcsömörlött, ekkor írt egy dalt ehhez a műhöz, 1872-ben. Daniel Barenboin és Dietrich Fischer-Dieskau felvétele.

A nagy zeneszerzők élete

Harold C. Schonberg könyve sokat vállal. Áttekinti az egész nyugati zenetörténelmet, az összes nagy mester életén és zenéjén végigmegy.

245nagyDe vajon beleférhet e egy pár száz oldalas könyvbe 400 évnyi zene? Kompromisszumokkal igen. Ez a leghíresebb zenetörténeti könyv a világon, számtalan nyelvre lefordították a 3 kiadást megélt címet. A legfrissebbet az író 1997-ben dolgozta át, két fejezetet hozzáírt, a kortárs zenéről. Harold C. Schonberg a New York-i kritikus 71-ben Pulitzer díjat kapott, 20 évig a New York Times vezető zenekritikusa, több könyvet írt hasonló stílusban de messze ez a legismertebb.

Ahogy a könyv is hirdeti magát, nem szakmabelieknek íródott. Egy olvasmányos, izgalmas történetfolyam amely a zeneszerzők egyéniségét hangsúlyozza ki. Megtudhatjuk kik is voltak ők, és miért is írtak olyan zenéket. Számomra pont ez volt a legérdekesebb ebben a könyvben, végigkövethetjük a zene vonalát, a divatokat, stílusokat, mit és miért. Sokat segített a Nagy zeneszerzők aloldalak létrehozásában a könyv.

Sajnos nem kapható már, antikváriumokba néha fel lehet lelni, megéri keresni!

A kísérés művészete

Gerald Moore “Túl hangos vagyok?” című könyvet fejeztem be épp a minap, ő volt az az úriember aki a kísérést a köztudatba hozta – előtte csak egy egyszerű zenésznek (vagy talán még annak sem) tekintették a zongorakísérőt, semmiképp sem művésznek.

Lebilincselően érdekes emlékiratait érdemes elolvasni, persze mondhatnánk hogy könnyű érdekesnek lenni hisz a legnagyobb művészekkel dolgozott együtt: Casals, Menuhin, Schumann, Ferrier, Schwarzkopf, del los Angeles, Fischer-Dieskau, és lehetne sorolni még tovább a 20. század legnagyobb énekeseit, hegedűseit, csellistáit.

Rengeteg érdekes dolgot tudhatnunk meg a kísérés nehézségeiről, például, hogy sok énekes nem tudja kiénekelni az adott műben lévő legmagasabb vagy legalacsonyabb hangot – ilyenkor fél vagy egy hanggal transzponálni kell a kísérőnek le vagy felfelé, ami még nem lenne akkora mutatvány, de mivel ilyenkor sok esetben a teljes ujjrend megváltozik ezért rendkívül nehéz ugyanazt a hangszínt, ugyanolyan frázisokat kihozni.  Moore szerint a technika nem csak azt jelenti, hogy milyen gyorsan és briliánsan tud a zongorista eljátszani egy Chopin vagy Liszt etűdöt, hanem azt is, hogy egy frázist milyen szépen tud tolmácsolni a művész, a kellő tónussal, változatos hangszínekkel.

Egy zenei frázis megalkotása – biztos próbaköve a zongorista zenei nyelvtudásának vagy zenei jó modorának! – jórészt a technikán alapszik. S a technika címszó alá tartozik nyilván a pedálozás is: a pedál a zongorista legjobb barátja.

Moore később előadásokat kezdett el tartani a német dalirodalomról, majd jött szépen sorba minden, tanítás, még több előadás, rádió és tv felvételek. A 60-as években a BBC-nek készült több évadnyi adás a leghíresebb énekesekkel, és természetesen Moore-al, Elisabeth Schwarzkopf-al adják el Schubert A zenéhez dalát.

Boldognak lássanak téged

A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged.

Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán

Schiff András könyve

Schiff András – A zenéről, zeneszerzőkről, önmagáról című könyvében végig követhetjük életútját a világhírű művésznek, és több esszéjét is elolvashatjuk a zenéről, kollégáiról.

Aschiff 2003-as könyv Schiff András 50. születésnapja alkalmából került kiadásra itthon. Első felében a művész életútját követhetjük nyomon, sok izgalmas emléket oszt meg velünk, második részben pedig az évtizedek alatt megjelent rövid esszéi, tanulmányai olvashatóak zenéről, zeneszerzőkről, zenész kollégákról. Schiff egy szókimondó ember, a véleményét kendőzetlenül megosztja az olvasókkal, ezért sokan nem is kedvelik, akárcsak a zenéjét. Rafael Kubelik karmester mondta neki:

Te nagyon eredeti és őszinte módon muzsikálsz, amiért sok támadás fog érni. Egy pillanatig ne engedd magad letéríteni erről az útról.

Épp ezért érdekes nagyon ez a könyv, fekete-fehéren leírja a véleményét a zenésztársairól, tanárairól, politikáról és vallásról, zeneszerzőkről és zenéikről, és az előadásmódokról. Ezzel persze nyilván nem fogunk mind egyetérteni, sőt lehet semmivel sem, de akárhogy is: Schiff András a világon az egyik legelismertebb Bach, Mozart és Schubert előadó, ezért érdemes meghallgatni a véleményét a világról, még ha néhol túl erős is.