Irodalom kategória bejegyzései

Akárcsak egy jó zene, egy jó könyv is balzsam a zaklatott lélekre. Olvass több szépirodalmat!

A bölcsesség

Eveline nem hitt és nem szenvedett soha. Örökké fürkésző szemei előtt nem maradt rejtve az emberi szív legtitkosabb gondolata. Neki is volt lelki ideálja, de attól ő annyi tökélyt, oly magas szellemi nagyságot követelt, hogy itt e földön e helyet senki be nem töltheté. Egy-egy ifjú szemei, szavai az ő szívében is gyújtottak lángot, de ő oly hamar kiismeré annak tökéletlenségeit, ráakadt gyöngéire, hibáira, hogy vissza tudta magát vonni tőle, mielőtt indulata szenvedéllyé válhatott volna. És ez a bölcsesség.

Én Istenem! Milyen boldogtalanok volnánk mi férfiak, ha a nők bölcsek akarnának lenni. Hiszen minekünk minden lépésünk, minden gondolatunk tele van hibával; mi lenne belőlünk, ha a szerelem engesztelő angyala helyett az ítélet volna leküldve ellenünk?

Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán

Joseph Haydn élete dokumentumokban

Bartha Dénes és Révész Dorrit, a 20. századi magyar zenetudomány két fontos alakjának könyve ez, amit nemrég újra kiadtak, Haydn halálának kétszázadik és Bartha Dénes halálnak századik évfordulóján.

24822Beszédes cím már mutatja, hogy ez nem egy sima életrajzi könyv, Haydn-nal kapcsolatos legfontosabb levelekből és dokumentumokból állították össze, rövid magyarázatokkal, és így is egy teljes, jól olvasható, érdekes egészet alkot. Ez persze csak azért volt lehetséges mert Haydn korában még nem olyan “irodalmi értékű” levelezés folyt mint utódjainál a 19. században. Haydn levelei szigorú szabályokhoz és formákhoz kötött, ez a kor sajátossága, ráadásul a mester egyrészt egész életében egy nagyon elfoglalt ember volt, másrészt mindig lényegre törő, dörzsölt üzletember.

Az általános kép Haydn-ról a “sima” életrajzokból mindig az, hogy egy jóságos “Haydn Papa”, aki minden zenészén, és barátján segített, és mindenki szerette. Leveleiből azonban kirajzolódik egy teljesen más kép is: talán a zeneipar egyik első menedzsere volt, értett a reklámhoz, az üzlethez, ügyeskedésekkel rengeteg plusz pénzt keresett. Vezette évtizedekig az Eszterházy zenekart és operát, később a templomi zenélést, és ezek mellett több mint 100 szimfóniát, több mint 50 zongora szonátát, megszámlálhatatlan kamaraművet és több nagy oratóriumot és templomi művet írt. Hogyan lehetséges ez? A levelekből kiderül hogy volt erre az elképesztő életre ereje, ideje és pénze.

Család

Félelmetes hogy nagyjaink mennyire előre látták a jövőt. Többet kéne olvasni, és tanulni belőle. Madách halhatatlan drámája, Az ember tragédiája szinte minden sora egy örök érvényű igazság amit lehet idézni. Móricz Rokonok könyvét olvasva jutott eszembe Lucifer egyik nagy igazsága.

Először  az 1862-es Az ember tragédiája, 3. szín:

Ádám

Ez az enyém. A nagy világ helyett
E tér lesz otthonom. Birok vele,
Megvédem azt a kártevő vadaktól,
És kényszerítem nékem termeni.

Éva

Én meg lugost csinálok, épen ollyat,
Mint az előbbi, s így közénk varázslom
A vesztett Édent.

Lucifer

Vajh, mi nagy szavat
Mondottatok ki. A család s tulajdon
Lesz a világnak kettes mozgatója,
Melytől minden kéj s kín születni fog.
És e két eszme nő majd szüntelen,
Amíg belőle hon lesz és ipar,
Szülője minden nagynak és nemesnek,
És felfalója önnön gyermekének.

És az 1930-as Rokonokból egy párbeszéd, de tulajdonképpen az egész regény az előbb kiemelt mondatról szól, bárhonnan idézhetnék:

Ezzel felállott, hogy indul. Lina jött be, s fanyarul nézett rá.
– Éppen mondom az uradnak, hogy én csak benned bízok… Te Lina, ne tartsátok itt ezt a Katit.
– Ő is azt mondta Berci bácsiról.
– No látod – horkant fel a bácsi –, ahova ez beüti az orrát, csak bajt csinál. Fiam, a rokont szeretni kell, de vigyázni kell. Csak az olyan rokont szabad szeretni, akiből haszon van.