Irodalom kategória bejegyzései

Akárcsak egy jó zene, egy jó könyv is balzsam a zaklatott lélekre. Olvass több szépirodalmat!

Isten fizesse meg

Mikszáth Kálmán több regényének is felvidéki tótok a főszereplői, elég csak a Tót atyafiak és Jó palócok párost említeni, de a híres Szent Péter esernyőjébe is találhatunk pár tót bölcsességet!

Persze nem véletlen, Mikszáth a Balassagyarmattól északra található Szklabonyában született, amely az íróóriás tiszteletére 1910-től Mikszáthfalva nevet viseli.

A falubeliek megsiratták az öreg papot.
– Jó ember volt – mondták –, de nem tudott gazdálkodni. Az igaz, hogy nem is igen volt miből.
– Hát miért nem fizetik jobban a papjukat? – hányta szemükre a principiálisom.
Egy nagy varkocsos tót felelt, hetykén feljebb tolva hasán a tüszőt:
– Nem a mi szolgánk a pap, hanem az Úristen szolgája. Mindenki fizesse a maga szolgáját.

Misi kemény szavai

Móricz Zsigmond halhatatlan regényét elolvastatták mindannyiunkkal az iskola padba, de megértettük vajon? Gyermekregénynek tartják, pedig Móriczot a saját zaklatott élete ihlette 1920-ban.

A mondanivaló nyilvánvaló: legyünk jók, még ha másokat ez nem is érdekli, az erkölcs a gonoszság felett áll. Kedvenc részem amikor Misi hirtelen magából szinte kikelve elmondja Bellának, hogy mit is gondol a világról, az életről, az emberekről.

– Pedig magyar vagy nem magyar, német vagy nem német, francia vagy nem francia, angol vagy kínai, az olyan mindegy, most magyarázta meg a tanár úr, hogy az emberiség egészen egy fokon van, az egész emberiség; már tízezer évvel ezelőtt egészen egyforma volt a koponyája és minden csontja, vagyis már akkor mindegy volt, hogy milyen nyelven beszélt: ember volt és megvan. Ha a kisbabát franciául tanítják, franca lesz, ha angolul, angol lesz, ha négerül, néger lesz, ha iskolába járatják, egyetemi tanár lesz, ha nem, akkor faluvégi csordás lesz: hát akkor mire olyan büszke egyik a másik mellett? Olyan sokat beszéltünk erről édesanyámmal: hogy istenem, ez a pondró ember hogy tud egymás mellett kevélykedni, egyik a másikat lenézni. Ha egy parasztlány három stráfot varrat a réklijére, akkor már lenézi azt, aki két stráfot varratott. Jönnek édesanyámhoz a parasztasszonyok, s azt mondják: „Boriska néni, de nekem olyan ruhát tessék varrni, amilyen senkinek sincsen a faluban, de ne tessék azután az én ruhámat megvarrni senkinek, hogy olyan senkinek se legyen, amilyen nekem van.” Pedig mi az a ruha, amit varrat, éppen olyan, mint a másiké, úgyhogy idegen meg se tudja különböztetni: ez is paraszt, az is paraszt. Csak az egyiknek ilyen rózsa van rávarrva, géppel kivarrva, a másiknak szegfüves minta. Ennyi a különbség az emberek közt, de azt tetszik hinni, hogy ha Barta Juliskát a Göröndi-portára tennék, akkor ő nem tudna ott éppen olyan kényes lány lenni, mint Göröndi Mártus, vagy Göröndi Mártus, ha ő volna Barta Julisnak a helyén, nem éppen úgy járna napszámba, mint Barta Julis? A pénz az oka mindennek, mert Göröndiéknél sok a pénz, Bartáéknál meg nincsen semmi pénz.

– Igen – sóhajtott Bella –, a pénz az oka mindennek.

 

Carl Sagan könyvajánló

Carl Sagan múlt század egyik nagy hatású tudósa, tanítója volt. Csillagász és biológus, természetvédő, háború ellenző, örök kétkedő, író, tanító, gondolkodó. Könyvei a tudományról, tudásról, tudatlanságról, áltudományról, vallásról, az emberről, a múltunkról, a jövőnkről szólnak.

A tudományba szerette volna bevonni az egész emberiséget, nem úgy tekintett erre az egyre érthetetlenebb témára, hogy csak az a néhány ezer tudós „kiváltsága” legyen. Felnyitja a szemet, elgondolkodtat. Így tudja ő előadni a legbonyolultabb témákat is, megérti az ember aztán elgondolkodik, hoppá! Ugyanakkor aggódott az emberi hiszékenységet és naivitást kihasználó vallások és áltudományok miatt, és ezeknek igen sokszor szót is ad könyveiben.

Mint írtam az elején nagy hatása volt Amerikára, de az egész világra. 60-as évektől egészen a 90-es évek végéig aktívan részt vett távoli világok felfedezésében, Apollo, Pioneer, Voyager, Viking, és sok más programban volt vezető szerepe a NASA-nál. Eltökélten kutatott földönkívüli élet után, elsősorban a Marson és a Titánon, ugyanakkor az “UFO jelenséget” erősen bírálta és nevetségesnek tartotta. Ő feltételezte először hogy a Vénuszon 500 celsius fok a felszíni hőmérséklet, ami helyesnek bizonyult és később ebből a felfedezésből dolgozták ki az üvegházhatású gázok elméletét, és rájöttek hogy a itt a Földön is a hatalmas szén-dioxid kibocsátásunk hatására emelkedik a hőmérséklet.

Sok tv műsorban szerepelt, tv műsort készített, megszámlálhatatlan tudományos cikket publikált, ezekből sok könyvet írt, ő írta a Kapcsolat című film alapjául szolgáló regényt és a film munkálataiban is részt vett.

Négy tudományos könyve található meg magyarul, időrendi sorrendben:

Éden sárkányai (1978): Az emberi elme evolúciójáról elmélkedik az író, sok filozófiai kérdést vet fel, nagyon érdekes olvasmány.

Broca agya (1979): Ez a könyv Sagan cikkeiből egy válogatás tulajdonképpen, így nem összefüggő. Nekem a 4 könyv közül a kedvencem, nagyon sokat foglalkozik benne a csillagászattal, de helyet kap a fizika, kémia és biológia is. És természetesen az áltudományok kivesézése.

Korok és démonok (1995): Könyv a szkeptikus, kritikus gondolkodásról. Végigveszi a hibás, becsapó áltudományokat, kihasználó vallásokat, és egy olyan gondolkodásmódot ad az olvasó kezébe amivel ezeket le lehet leplezni.

Milliárdok és milliárdok(1996): Utolsó könyve aminek a vége sajnos szomorú mivel az utolsó sorokat már a halálos ágyán írta és a felesége fejezte be végül. A Broca agyához hasonlóan ez is egy cikk gyűjtemény tulajdonképpen. Környezetvédelem, morális döntések, abortusz, emberiség jövője a fő témák. Meglepő így 15év távlatából hogy mennyire jól, helyesen látja a dolgokat, talán ebből is látszik hogy még ma is mennyre hatással van a tudományos életre Sagan.