Kodály Zoltán

Zeneszerző, zenész, magyar-német tanár, bölcsészdoktor, népdalkutató, zenetudós, nevelő, legenda. Folytassam?

Kodály egy nagyformátumú személyiség volt, tulajdonképpen ebben nagyon hasonlít Liszt Ferenchez: több mint 7 évtizeden át dolgozott azért, hogy magasabb szintre emelje, és elterjessze a jó zenét, közben számtalan embernek segített a bajban. Öröm hallgatni olyan, ma már idős művészeket akik ifjúkorukban tanulhattak tőle. Kodály egy olyan ember volt aki csinálta, tette a dolgát, ment előre. A tudást, tanulást mindennél jobban becsülte, diákjaitól elvárta a széleskörű tájokozottságot, nem csak zenében. Megtanított egy nemzetet énekelni, zenélni, zenét élvezni és zenét hallgatni. Sajnos mára az a nemzedék már kiöregedőben van, és Kodály üzenete már az én korosztályomnak is csak egy énekórán néha elhangzó valami volt amire nem figyeltünk oda. Pedig kéne.

zoltan_kodaly_young
Ifjú Kodály, nagy tervekkel.

1882. december 16-án született Kecskeméten, szülei lelkes amatőrök, apja hegedült, anyja zongorázott. Galántán laktak, az otthon melegében megismerte a klasszikus és romantikus zenét, kint, falun, barátaitól pedig a nép zenéjét. Iskoláiban részt vett minden zenei foglalkozásban, magától megtanult zongorázni és vonósokon játszani, de nem virtuóz szinten, őt ez sohasem érdekelte, már akkor is zenét szerzett. 1898-99-ben iskolában barátaival előadják első műveit, és már ekkor népdalgyűjtéseket tanulmányoz. 1900-tól bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészhallgatója, majd beiratkozik a Zeneakadémiára zeneszerzés órákra Koessler tanár úrhoz. Több diplomát és oklevelet is szerez néhány év múlva, bölcsészdoktori disszertációja A magyar népdal strófaszerkezete, melyben már saját gyűjtésből is dolgozik 1906-ban. Megismerkedik Bartókkal, felosztják a egymás közt a magyar s szomszédos területeket, nagyszabású népdalgyűjtésbe kezdenek és nagy álmokat dédelgetnek az eredmények kiadásáról. Ez csak évtizedekkel később valósult meg.

1907-ben Párizsban járt, ahol Debussy művei nagy hatással voltak rá, és felfedezte, hogy a francia mester is használja a népdalokban felfedezett ötfokú skálát. Első érett művei még 1910 előtt elkészülnek, 1905 előtt klasszikus és romantikus hatások érvényesültek, de megtalálta saját hangját, a magyar népdal és Debussy hatására. Sikert azonban koránt sem aratott, Bartókkal együtt próbálták bemutatni műveiket, külföldön is több Kodály mű felcsendül, kezdtek felfigyelni rájuk, de még nem kapták meg az elismerést. 1908-tól átveszi Koessler tanár úr állását a Zeneakadémián, 1910-ben elveszi Sándor Emmát feleségül.

mt274vem442
Bartókkal és a Waldbauer-Kerpely kvartettel.

Bartókkal tovább küzdenek az új zene ügyében, létrehozzák 11-ben az Új Magyar Zeneegyesületet, ahol barátikkal, a Waldbauer-Kerpely kvartettel modern műveket mutatnak be, néhány est után érdeklődés hiányában abba marad a terv. 2 év múlva a Kisfaludy Társaságot keresik meg, beadják Az új egyetemes népdalgyűjtemény tervezetet, egyelőre hiába. Kodály egyre többet publikál az ezt követő években, a népdal nagyságát, és Bartók műveit mutatja be a közönségnek a Nyugatban és a Pesti Naplóban. Az első világháború után a Zeneakadémia aligazgatója, majd Bartókkal és Dohnányival részt vesznek a zenei direktórium munkájában, ezért később Kodályt próbálják meghurcolni, de baráti segítségével elszántan állta a támadásokat, végül “csak” 2 évnyi szabadságra küldték.

1921-től a bécsi Universal Edition kiadó folyamatosan adja ki külföldön kottáit, tekintélye és neve szép lassan nő, első nagy sikere a Psalmus Hungaricus, azaz magyar zsoltárok, az Ótestamentum 55 magyarra fordított énekét használta fel a műhöz. Buda és Pest egyesítésének 50. évfordulójára készült, Bartókot és őt is felkérték egy-egy mű megírására az ünnepélyhez. Világhírű karmesterek figyeltek fel rá, Toscanini, Mengelberg, Furtwangler, és nem csak hogy műsorra tűzték új műveit a világ különböző pontjain, hanem az felkéréseket is kapott.

kodaly_zoltan
Megtanított egy nemzetet énekelni.

Itthon ráébredt, hogy a népdal és a zene szeretetét csak hosszú neveléssel táplálhatja az emberekbe. 1925-től újabb nagyszabású terven kezdett el munkálkodni, az ország zenei nevelését szerette volna teljesen átalakítani. Cikkek, előadások, ének- és olvasógyakorlatok, és természetesen a kórusművek. Terve az volt, hogy divatba hozza az éneklést, nem csak a gyerekek körében, hanem felnőtteknél is. Közben elkészül a Háry János, Színházi nyitány és a Székely fonó, melyeket az opera színpadra írt, bár nem operák, népballadák. 1927-ben Marosszéki táncok és 33-ban a Galántai táncok zenekarra, melyek szintén a magyar népdalt emelték a legmagasabb szintű komolyzenék mellé.

Közben létrehozta a Magyar Zenei Dolgozatok kiadványsorozatot, amelyben zenetudományi (nem csak népdal) publikációk jelentek meg. Ő maga pedig tovább dolgozott a népdal elismeréséért, itthon és külföldön előadásokat tartott, cikkeket írt. A Magyar Tudományos Akadémia 43-ban levelező tagjává választotta, itt dolgozott a népdalok rendszerezésén.

Mechanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik. Ettől csak az ének szelleme véd meg.

A második világháború alatt üldözött barátain segít, majd felesége miatt ő is bujdosásra kényszerül. A háború után özönlöttek a kitüntetések és címek. Az MTA először rendes taggá, majd tiszteletbelivé, végül 46-49 között elnökévé választja. Legmagasabb kitüntetések sorban: 3 Kossuth-díj, mindenféle kormány kitüntetés, számtalan emlékkönyv, díszdoktori címek sorban európai és amerikai egyetemeken. Nemzetközi Népzene Tanács elnöke, Nemzetközi Zenepedagógiai Társaság díszelnöke, és még folytathatnám a sort, szép kis CV, hm?

Itthon közben a zeneoktatás reformtervei kezdtek megvalósulni, éneklés, éneklés és éneklés. Kialakul a híres Kodály-módszer, több száz iskolában átalakítják a tantervet, minden nap ének és testnevelés óra. 1951-től pedig kezdik megjeleníteni a fél évszázados álmát, a Magyar Népzene Tárát.

Ha azt kérdezik tőlem, mely művekben ölt testet legtökéletesebben a magyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály műveiben. Ezek a művek: hitvallomás a magyar lélek mellett. Külső magyarázata ennek az, hogy Bartók zeneszerzői tevékenysége kizárólag a magyar népzene talajában gyökerezik. Belső oka pedig rendíthetetlen hite és bizalma népének építő erejében és jövőjébe. (Bartók)

Első felesége halála utána elveszi egy régi barátja 19 éves lányát, Péczely Saroltát. Persze sokan feltették a kérdést, hogy egy 77 éves ember miért vesz el egy fiatal nőt, de ma már legtöbben azon a véleményen vannak, hogy csak a Kodály hagyaték miatt vette el. Azt kevesen tudják róla, hogy a nyelvek fontosságán is mennyit dolgozott, szép kiejtés versenyeket rendezett, nyelvművelő cikkeket publikált. És persze több nyelven beszélt, ezt tanítványaitól is elvárta. Vásáry Tamás mesélte, hogy Kodály vásárolt neki egy – már akkor is drága – Steinway zongorát, és mikor Vásáry hálálkodott Kodály csak annyit mondott: Tanuljon meg 4 nyelven beszélni

800px-Tardos_Béla_és_Kodályék
Második feleségével.

Utolsó évtizedében már valóságos élő legenda volt itthon és az egész világon egyaránt. Zenei alkotóereje nem csökkent sohasem, ő sohasem volt újító művész, mindig tonális maradt a zenéje, és tökéletes formákkal építkezett. Jól ismerte a reneszánsz, barokk, klasszikus, és 19. századi zenét, nagy műveiben mind vannak utalások elődjeire. 1967 márciusában Budapesten egy szívroham következtében érte a halál.

A Brockhaus-Reimann Zenei Lexikon utolsó bekezdését pontosan idéznem kell, mert annyira jól összefoglalja: Kodály egyike századunk azon ritka alkotóinak, akik sokrétű tevékenységet fejtettek ki, és munkásságuk minden ágában maradandót alkottak. S talán az egyetlen, aki tevékenységének minden ágát egész életében céltudatosan, egyetlen eszme szolgálatában szervezte megbonthatatlan egységébe. Elkötelezettsége, mely nemzetéhez fűzte, egyben az életmű növekvő nemzetközi tekintélyének is forrása lett.

Linkek

Bejegyzések róla

[catlist tags=”kodály” numberposts=”-1″]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Hallgattál ma már jó zenét?