bach címkével jelölt bejegyzések

Bach és a Beatles

Sokszor leírtam már, hogy a nagy mesterek mai napig hatnak a zenészekre, most nézzünk egy konkrét példát, J.S.Bach hogy is hatott Lennon/McCartney Blackbird című számára.

Egy Bourrée ihlette meg Mcartney-ékat, a híres e-moll amit klasszikus gitáron játszanak, Paul és George fiatalkorukban tanulták a gitár órákon, és sok más leendő ifjú zenész tanulta ugyanezt akkoriban, például a Led Zeppelin gitárosa, Jimmy Page is előszeretettel vette elő ezt a témát koncertjeiken az improvizálásaihoz. A bourrée egy francia tánc, a barokk szerzők sokszor alkalmazták szvitjeikben, most hallgassuk Per-Olov Kindgren-től.

Paul McCartney-t a basszus vonal, és a dallammal való harmóniai kapcsolatok fogták meg, ebből született a Blackbird zenéje. A dal szövege is érdekes természetesen, a 60-as években az Egyesült Államokban egy “forró” téma volt a fekete nők munkavállalása, és civil jogai, a Mad Men (magyarul Reklámőrültek) című sorozatban is jól feldolgozták ezt a kérdést ami akkoriban az egész nyugati világot érdekelte. A brit szlengben a “bird” nőt is jelent, így lett a címe a dalnak Blackbird: you were only waiting for this moment to be free. 1968. június 11-én vette fel McCartney egyedül a dalt az Abbey Road kettes stúdiójában.

Bach was always one of our favourite composers; we felt we had a lot in common with him…

És végül, hogy a zongora is szóljon, egy jazz feldolgozás, amit különösen kedvelek. Nem véletlen, hogy ennyi feldolgozása született e dalnak, érdekes harmóniák és nem mindennapi ritmusok váltakoznak. Brad Mehldau-tól szóló zongora jazz változat.

Goldberg-variációk

Minden bizonnyal nincs még egy ilyen, egy hangszerre írott mű amihez ennyi legenda, rejtély, elemzés, hozzáértés, szakértés, sznobság, és sok minden más kapcsolódott az évek során. Az idős Johann Sebastian olyan magas szinten gondolkodott amit még mai napig elemeznek a zenetudósok.

A sok elemzés és kutatás eredménye a rengeteg könyv, de nekem nem volt célom sohasem az elemzés, egyrészt hiányzik hozzá a tudás és valójában e hasábokon inkább rövid, gyorsan befogadható, érdekes információkat akarok összegyűjteni. Nézzük először is a keletkezést, már itt rengeteg megválaszolatlan kérdésbe ütközünk. Állítólag 1741-ben készült egy Keyserlingk nevű grófnak, aki arra kérte Bach-ot, hogy írjon neki egy nyugtató hatású művet amit a csembalósa, Goldberg játszhat neki az álmatlan éjszakáin. A grófnak annyira tetszett a végeredmény hogy 100 Lajos arannyal jutalmazta a szerzőt ami példátlan volt akkoriban. Az állítólagos megrendelés úgy szólt, hogy egy rövid művekből álló sorozat amelyet véletlenszerűen, egyenként adnak majd elő csembalón.

Ha túllépünk az állítólag-okon, akkor kiderül, hogy Bach a saját pénzén adatta ki még 1741-ben, ami ritka volt az életében, tehát fontos volt neki, és a címlapon szó sincs se a grófról, se csembalóművészről akiről később kapta a nevét a variáció. A pontos szöveg így néz ki:

Clavier Übung melyben van egy ARIA különféle változatokkal Clavicembalora mely két manuállal bír. Azoknak, kik szívlelik, kedvük felvidítására készítetett Johann Sebastian Bach által, ki Lengyel Királyi s Szász Választófejedelmi Udvari Compositeur, Capellmeister s Director, Chori Musici Leipzigben.

A mű egy Aria-val kezdődik, és ugyanakkor végződik is, így gyakorlatilag ismételhető az egész megállás nélkül. A variáció műfaj Bach-nak nem tetszett, ezért egy kis csavart vitt bele, és természetesen minden pontosan meg van szerkesztve. A fő téma a basszusban van, tehát nem az először felcsendülő dallamot variálja harmincszor Bach, ettől változatosabb, és nem olyan ismétlődő az egész mint például egy könnyed Mozart variáció. Megtalálható sok barokk műfaj a tételek között, táncok, kánonok, természetesen jól kigondolt sorrendben, megszerkesztve, kivéve az utolsót, ahova egy kánont várnánk a rendszer szerint, ehelyett egy könnyed, vicces népdalokon alapuló Quodlibet jön, ami szó szerinti fordításban “ami tetszik”.

Rengeteg előadás található YouTube-on, és igazán itt jön ki az, hogy Bach kevés instrukciót írt a kottába, ha kicsit odafigyelünk annyira különböző, szerethető, imádható, vagy éppen utálható előadást találhatunk, hogy már az is csoda. Kezdésnek ott van természetesen Gould, amivel egy csapásra világhírű lett, az 1955-ös felvétel, majd később az 1981-es amit kamerával is vettek. Tatiana Nikolayeva romantikus Bach játékmódja nem is különbözhet jobban Gould analizáló előadásától. És végül Evgeni Koroliov, aki a kettő között van, talán inkább historikus játékmóddal bír.

Bach és a dráma

Wagner vagy Beethoven zenéjében a dráma mindig a központban van, egyből felfedezzük és érezzük. Bach-nál ez sokkal finomabban jelenik meg, ismerni kell és érteni hozzá, de ha ez meg van akkor hatalmas új, csodálatos világok nyílnak meg előttünk.

Bach után ezt egyszerűen oldották meg, mindig több téma van amik kontrasztosak egymással, így persze könnyű kifejezni hatalmas érzéseket, legyen az öröm, bánat vagy bármilyen más dráma. Wagner egészen elmegy odáig, hogy a többi motívumot folyton keveri-kavarja, és közben a tonális rendszert szét szakítja. Bach egészen máshogy oldotta meg, mindig egy téma van, az végtelenségig variálva, és az értelmet kell keresnünk, illetve ami még fontos nála: a számokat! Ezért könnyen lehet a hangszeres zenéjére mondani hogy egysíkú, mert ott nincs szöveg, mindenki mást ért a muzsikából.

De ha kicsit megnézzük az énekes műveit akkor, mint előbb írtam egy új világ nyílik meg hirtelen, Bernstein jól elmagyarázza ezt a Máté-passió bemutatásával, telis-teli van kontraszttal, drámával, tehát akkor egy egyszerű prelűd vagy kétszólamú inveciója miért ne lenne hasonlóképp?

Bach első motettáját választottam ma, a Jesu, meine Freude címűt, BWV 227.-es a száma, és szerintem a 6 motettája közül a legszebb. Ezeket mind egy-egy gyász szertartása írt, bár teljesen más szerkezetű és szövegű mint a gyászmisék. A Vocalconsort Berlin 2012-es előadása.

Karácsonyi oratórium

Bach gyakorlatias zeneszerző volt, nem dolgozott a fiókba. Amikor orgonista volt akkor születtek a híres orgona művek, amikor egy kimagasló zenekar állt rendelkezésére akkor írta a legszebb concerto-kat és kamaraműveket, végül az utolsó állomása az életének Lipcse volt, ahol kántorként működött, ekkor született a rengeteg egyházi mű.

A legfontosabb egyházi ünnepek kiemelkedőek voltak egy kántor életében, erre kellett legtöbbet készülni, 1734 karácsonyára írta Johann Sebastian Bach a híres Karácsonyi oratóriumot, amely karácsony több napjára, újévre és vízkeresztre készült. Akkoriban szerényebb körülmények között adták elő ezeket, fiú kórussal, és néhány hangszerrel, ma már modern körülmények között lehet csodálni ezeket a műveket, egy egészen friss előadást találtam az első kantátáról amely Jézus születéséről szól, 2 napja adta elő az Combattimento Consort Amsterdam zenekar.