beethoven címkével jelölt bejegyzések

Beethoven 243.

Hétfőn volt 243 a legnagyobb klasszikus zeneszerző, aki a legnagyobb kétségbeesés közben is tudott vidám témát írni.

1801-ben már tudta Beethoven hogy hallása folyamatosan romlik, és a süketség vár rá. A betegsége előtt egy finom társasági ember volt, aki bár kiállt a művészetéért a legnagyobb arisztokratákkal szemben is ha kellett, ugyanakkor kedvelték mert kellemes ember volt. A folyamatos zaj amit elkezdett hallani 1800 körül mindent megváltoztatott. A hallása elkezdett romlani, először csak a magas hangokat nem hallotta, aztán néhány év múlva már közel kellett mennie a színpadhoz, hogy hallhassa mit játszanak.1801-ben írta a híres Heiligenstadti-testamentumot családjának, amiben leírja hogy ő nem embergyűlölő valójában, a betegsége teszi ezt vele. Az öngyilkosság gondolatával is foglalkozott. Végül hazament, és 1801-1802 között megírta a 2. szimfóniát amibe ugyan megbúvik néhol a tragédia, de alapjában véve jó kedélyű mű.

A zenetudósok szerint ezzel a szimfóniával végleg kimeríti az elődei által ráhagyott formákat és ötleteket, a következő, 1803-ban készült szimfónia a híres harmadik, az Eroica ami már 55 perces, monumentális beethoveni alkotás. A második csak fél óra, de így is óriásinak tartotta a közönség, pedig nem sokkal hosszabb mint egy Mozart vagy Haydn szimfónia. A negyedik, finálé tétel különösen meglepte a hallgatóságot az 1803-as bemutatón. Egyesek szerint ezek a fura, ugráló hangok utalások Beethoven bélproblémáira. Nos, nem tudom :), hallgassuk az LSO előadásában.

Az Appassionata

Ha már az árnyékról szó esett akkor álljon itt maga a mester is egy művel. 23. szonátája, a később Appassionata néven elhíresült alkotás, nem csoda hogy Schubert feszélyezve érezte magát.

Beethoven a századforduló környékén kezdte megtalálni a saját hangját, saját ritmusait, saját zenéjét. Az úgynevezett korai korszakában Mozart, de főleg Haydn és C.P.E. Bach voltak rá nagy hatással, például itt-ott korai műveiben megjelennek azok a klasszikus mozarti díszítések, kromatikus futamok, de zeneileg ezek másodlagosak, és a felnőtt Beethoven feleslegesnek találta ezeket a csillogásokat.

Egyszerűbb, de hatásosabb ritmusokat kezdett el használni, és a hosszú, több részből álló témák helyét átvették a rövidebb, úgynevezett témamagok, amik a romantika vezérmotívumainak előfutárai tulajdonképpen. Vegyük például a rövid-rövid-rövid-hosszút, a leghíresebb beethoveni motívum, avagy a sors kopog az ajtón. Az 5. szimfónia első tételét mindenki ismeri, de ha tovább hallgatjuk a szimfóniát, a 3. tételben ismét visszatér. És le is lőttem a poént ezzel, ez a szonáta az 5. előtt készült néhány évvel, és mi tűnik fel benne elég sokszor? Igen. Először lehet fel sem tűnik, de most már mindenhol hallani fogod. Daniel Barenboin 2006-os előadása.

Beethoven legjobb munkája

Beethoven a 7. szimfóniáját tekintette az egyik legjobb művének, és ki merne vitatkozni a mesterrel?

A második tétel, az allegretto hatalmas siker volt a premieren, a közönség követelte hogy ismételjék meg a tételt az előadás után. Ha valakinek nagyon ismerős de nem tudja honnan, akkor legutóbb a Király Beszéde című film kulcsjelenetében hallhatta. Beethoven 1811-12 -ben írta, mikor vidéken pihent egy fürdővárosban, a premier pedig 1813 decemberében volt Bécsben, a mester vezényelt és a kor legnagyobb muzsikusai alkották a zenekart. Ludwig annyira beleélte magát, hogy a zene egyik kitörésénél egyszerűen felugrott a levegőbe izgalmába – el tudjuk képzelni ezt az alacsony, 43 éves, ősz hajú, rossz egészségi állapotú embert, ahogy hadonászik és felugrik a pódiumon? Ilyet azelőtt nem láthatott a zenehallgató közönség az biztos, jóval később Liszt és tanítványai élték hasonlóan bele magukat a vezénylésbe. Az utolsó évtizedéhez közelített, a hallása egyre romlott, a fürdővárosba az orvos küldte, mert folyamatosan lázas volt és fájt a feje, egyébiránt itt írta a híres “hallhatatlan kedves” című szerelmes levelét, amiből film is készült, és ma sem tudják, hogy kihez írhatta.

Az összes szimfónia itt érhető el, de most a híres második tételt emelném ki, Leonard Bernstein vezényli a bécsi filharmonikusokat.

Golden Record

36 évnyi utazás után a Voyager-1 elhagyta a naprendszerünket, rajta a híres Golden Record-dal, egy aranyozott lemez ami a földről tartalmaz rengeteg nyelven üdvözlést, hangokat, képeket, és néhány zenét.

Carl Sagan válogatta össze a földet meghatározó hanganyagot, ami természetesen sok népdalt tartalmaz a világ minden tájáról, néhány komoly zenét, és néhány modern popzenét. A Blues-t Blind Willie Johnson képviseli, a Rock and roll-t Chuck Berry, a jazz-t pedig Louis Armstrong. Sagan a Beatles-től a Here Comes the Sun-t is a lemezre akarta tenni, de a kiadó közbe szólt, nehogy már ingyen hallgathassák az űrlények!

A barokk érát természetesen J.S.Bach képviseli, mindjárt 3 zenével, a második Brandenburgi Concerto első tételét Karl Richter vezényli, a hegedű partitákból a harmadikból a Gavotte en rondeau tételt Arthur Grumiaux játssza és a WTC C-dúr híres prelűdjét Glenn Gould adja elő. A klasszikus érát Mozart Varázsfuvolájából a méltán híres éjkirálynő áriája képviseli, Edda Moser énekli. A romantikus kort pedig Beethoven két műve, az 5. szimfóniát Otto Klemperer vezényli, a Cavatina-t a 13. kvartettből pedig a Budapest Sring Quartett adja elő. És végül a modern zenét Stravinsky 100 éves Tavaszi áldozat-a reprezentálja.

Stílusosan: Ecce Homo!