bernstein címkével jelölt bejegyzések

Skót szimfónia

Az évet az Olasz szimfóniával kezdtem, most Mendelssohn születésnapján pedig hallgassuk a Skót szimfóniáját.

1829-ben járt Angliában, hatalmas sikerek, a királyi család is megkedvelte, de szerencsénkre Felix nem csak zenélt és estélyekre járt, hanem kirándulni is volt ideje, a híres zöld skót tájakat tekintette meg, a Holyrood-palota romos kápolnája ihlette a nyitótémát, amit azon nyomban fel is vázolt, és egy hazaküldött levélben le is írt. Sok ideje dolgozni rajta persze nem volt, utazott tovább, délre, a napsütötte olasz városokba. Meg is akadt a komponálással, más műveken dolgozott inkább, és egy évtizedre eltette a vázlatokat. Végül 1842-ben lett kész vele, és március elején Lipcsében volt a premier.

Természetesen teljesen más hangulatú mint az Olasz szimfónia, hiába keressük a napsütést, a végtelen zöld tájak, és az ősi romok Mendelssohn-t máshogy ihlették meg, hősies, szerelmes, csodálkozó zene ez, büszke és magasztos. Azért az utolsó tételben itt is előkerülnek a helyi témák, ahogy az Olasz szimfóniában saltarello, itt skót táncok csendülnek fel.

A NYPO-t Leonard Bernstein vezényli.

Beethoven legjobb munkája

Beethoven a 7. szimfóniáját tekintette az egyik legjobb művének, és ki merne vitatkozni a mesterrel?

A második tétel, az allegretto hatalmas siker volt a premieren, a közönség követelte hogy ismételjék meg a tételt az előadás után. Ha valakinek nagyon ismerős de nem tudja honnan, akkor legutóbb a Király Beszéde című film kulcsjelenetében hallhatta. Beethoven 1811-12 -ben írta, mikor vidéken pihent egy fürdővárosban, a premier pedig 1813 decemberében volt Bécsben, a mester vezényelt és a kor legnagyobb muzsikusai alkották a zenekart. Ludwig annyira beleélte magát, hogy a zene egyik kitörésénél egyszerűen felugrott a levegőbe izgalmába – el tudjuk képzelni ezt az alacsony, 43 éves, ősz hajú, rossz egészségi állapotú embert, ahogy hadonászik és felugrik a pódiumon? Ilyet azelőtt nem láthatott a zenehallgató közönség az biztos, jóval később Liszt és tanítványai élték hasonlóan bele magukat a vezénylésbe. Az utolsó évtizedéhez közelített, a hallása egyre romlott, a fürdővárosba az orvos küldte, mert folyamatosan lázas volt és fájt a feje, egyébiránt itt írta a híres “hallhatatlan kedves” című szerelmes levelét, amiből film is készült, és ma sem tudják, hogy kihez írhatta.

Az összes szimfónia itt érhető el, de most a híres második tételt emelném ki, Leonard Bernstein vezényli a bécsi filharmonikusokat.

Beethoven 5.

Az egyik legismertebb klasszikus mű, az első négy hangot annyi helyen felhasználták már, hogy hosszú könyveket lehetne írni a történetéből.

Ez a négy hang – négy rövid g, és egy hosszú esz – legendássá lett, egyből az első előadás után. Azóta folyamatosan próbálják megmagyarázni mi is lehet ez, mit jelenthet, miért ráz ki a hideg tőle, de mind hiába. Az első előadás egyébként egy hősies vállalkozás volt, de a 19. században sok példát látunk az ilyen koncertekre amik akár 4-5 órásak is voltak. 1808-ban a Theater an der Wien-ben Beethoven maga vezényelte végig a 2 részes, 4 órás koncertet. Kezdték a 6. “pastorale” szimfóniával, majd két énekes mű után a 4. zongoraversennyel zárták az első részt ahol Beethoven zongorázott és vezényelt. A második részt kezdték az ötödikkel, amit követett néhány más műve, illetve egy néhány perces improvizálása megadott témára a zongoránál. Kitörő sikert nem ért el ez a koncert, december végén különösen hideg volt a nézőtéren, a kevés próba miatt a zenekar sem játszott túl jól.

Leonard Bernstein egy régi tv műsorára leltem minap, amiben elmagyarázza hogy mennyi munka van ebben a műben, a kéziratokban végig veszi az áthúzott részeket, és Beethoven más jegyzeteit, sőt zenekarral el is játsszák ezeket. Két későbbi előadása is fellelhető, egy 1976-os, és egy 1977-es.

szerk.: sajnos ezt is törölte a YouTube copyright miatt, már csak ez a részlet fellelhető.

Ravel és Bécs

Maurice Ravel 1920-ban egy teljesen meglepő kompozícióval lepte meg a közönséget, bemutatták a La Valse című balettjét, a közönség a teljesen nyilvánvalót látta a darabban – a Bécs uralmának születését és végét, hiszen az időzítés tökéletes volt. Ravel azonban értetlenül állt az egész előtt, többször kijelentette, hogy ő nem így gondolta.

Így vagy úgy, de azt mindenki hallja, hogy a szép keringő témák egyre gyorsabban váltják egymást, és szép lassan szétesik a zene, míg nem beletorkollik egy danse macabre-be, egy haláltánc coda-ba, mely már nem is 3/4-es, és szőrnyű halált hal a keringő. Ravel az egyik legnagyobb zseni volt az érdekes hangok s színek kikeverésében, rendkívüli módon értett a zenekarhoz, érdekes megfigyelni az apró részleteket!

Ezt a rövid balettet ma már inkább csak zenekari változatban adják elő, az Orchestre National de France felvételét hallgatjuk, vezényel Leonard Bernstein.

George Gershwin

George Gershwin Rhapsody in Blue műve a komolyzene és a jazz muzsika egyesítése, amely óriási siker volt a bemutatón 1924-ben, természetesen Gershwin előadásában. Bár akkor még jazz zenekar kísérte, később készült el a ma ismert nagyzenekari változat.Gershwin New York-ban született 1898-ban, hihetetlen tehetséges volt bár ez véletlenül derült ki, és csak tizenéves korában viszonylag későn. Ezért zeneelméletet, zongorát csak idősebben tanult komolyan. Közben zenéhez kapcsolódó munkái voltak, így tanulmányozhatta Chopin, Liszt, Debussy és még sok más szerző műveit. Szerette a amerikai jazz zenét is, és eltökélt szándéka volt, hogy egyesítse a két műfajt. 21 évesen írta első ismert művét, később elkezdett írni Broadway-re, és természetesen Hollywood is felkapta. Jazz-es művei mai napig standard-nak számítanak amiket minden jazz zenész játszik. Az előadó Leonard Bernstein aki szintén amerikai és szintén imádta a klasszikus és jazz zenét is. És szintén írt broadway-re :).