händel címkével jelölt bejegyzések

A legsikeresebb zenemű

Händel Messiása az 1742-es bemutató óta folyamatosan műsoron van, mára a világ minden pontján. Őt nem felejtették el halála után mint Bach-ot, nem kellett soha feltámasztani, egyszerűen mindig, mindenhol szerették és szeretik.

A Messiás egy oratórium, ami tulajdonképpen egyházi témájú opera. A gyökerei a 17. századi Itáliára vezethető vissza, ahol mindennapos szórakozássá vált az opera, ám az egyház húsvét előtti 40 napos nagyböjt idején megtiltotta, hogy bármilyen operát is adjanak a témájuk miatt. Show must go on ugyebár, a kreatív olasz zenészek kitalálták, hogy mi lenne ha kivennék az operából a színjátszást, és egyházi témákat dolgoznának fel a szokásos mitológiás-szerelmes-árulós-gyilkolós opera témák helyett. Bevált. És nem is kellett templomban előadni, már a neve is innen jön, imaházat jelent, de operákban és bármilyen koncerttermekben is előadhatják.

Händel az olasz operáival aratott sikert Londonban, több mint 15 évig tartott ez az időszak, amikor is minden évben több operája debütált a színpadon, azonban a brit közönség ráunt olasz módira és csődbe ment a színház, a mester pedig agyvérzést kapott, és évekig pihent. 1740-ben újra nagy kedvvel vágott neki a komponálásnak, új formát keresett. Az egyházi témák jöttek divatba, illetve már nem csak a nemesség szórakozása volt a zene, hanem a módosabb polgárok is keresték a szórakozást, akik azonban nem tudtak csak az anyanyelvükön. Egyértelmű volt a válasz – oratórium. Operai eszközök: áriák, recitativók, duettek, kórus és zenekar, viszont egyházi témák világi helyett, angol nyelv olasz helyett, és színészkedés, kosztümök nélkül.

A Messiást Dublinban mutatták be egy árvaház javára, Händel aztán egész életében csak így engedte előadni a művet, és mai napig gyakorlat, hogy jótékonyságból adják elő valamilyen árvaház vagy kórház számára. A Hallelujah kórusról mondta  a mester, hogy “Azt hittem a mennyországot látom, és benn magát a nagy Istent”. Az angliai bemutatón II. György király izgatottságában felállt a kórus közben, és természetesen a népe követte – azóta az egész világon szokássá vált, hogy állva hallgassák, sőt énekeljék a kórussal együtt.

Händel – Passacaglia

Méltatlanul kevés szó esik Bach nagy kortársáról, de ez csak annak köszönhető hogy kevés billentyűs muzsikát írt a mester, Angliában a nagy hangszeres művek és az operái által volt bálványozva.

Azért persze akadnak kivételek, elvégre orgona és csembaló virtuóz volt. Tanítási célból írt néhány csembaló szvitet, de ezek jó része hiányos sajnos, nem tudjuk miért, de a legtöbbet félbehagyta, és még az első nyolcban is amit kiadott néhol hiányoznak a belső szólamok és a díszítések.

Az F-dúr szvit egy rövid, bensőséges és finom sorozat amibe érdemes bele hallgatni, de most a g-moll szvitről írnék, ugyanis ebből van az a híres átirat amit sok hegedűművész előadott már ráadásként. Koroliov-tól zongorán itt az egész mű, 19:35-től kezdődik a Passacaglia. Ez a karakteres variációs forma közkedvelt volt a barokkban, de a 19. században is újra elővették, Händel szvitjét ritkán adják elő billentyűs hangszeren, de a 19. századi norvég hegedűművész, Johan Halvorsen átirata hegedűre és violára (néha csellóval is előadják) híressé tette.

Perlman és Zukerman előadásában:

Georg Friedrich Händel

Georg Friedrich Händel szász Németországban, Halle-ban született 1685-ben Bach előtt 1 hónappal. Apja jogásznak szánta, ezért titokban gyakorolta a zenélést, állítólag a szász-weissenfelsi udvar hercege -ahol apja alkalmazásban volt- meghallotta az ifjút orgonálni és ezután nem volt kétséges, hogy zeneiskolába iratkozzon be. Néhány évet Itáliában töltött, tanulmányozva az operákat amik nagy hatással voltak egész életművére, és több operát is bemutatott, majd Angliába utazott, ahol élt 1759-ig. Az angolok nagyon büszkék rá mind a mai napig.A barokk korszakban az egyházi muzsika mellett a nemesség kiváltsága volt a zene, így sok megrendelés volt különböző alkalmakra, egyik ilyen a tűzijáték volt ünnepeken, vagy egyszerűen csak ha megérkezett egy magas rangú vendég egy palotához. Egy évtizeddel később egyébként a Esterházy-kastély -ban Haydn komponált sok muzsikát pont ilyen alkalmakra, akkoriban ugyanis nagyon divatba jött minden ami kínai, így a tűzijáték is gyakori szereplő volt. De visszatérve Händel-hez, II. György rendelte meg tőle az 1749. április 27.-re tervezett ünnepségre a Green Park-ba, az osztrák örökösödési háború ért véget, és egy annak megfelelő ünnepéllyel zárták le, aminek a tűzijáték is része volt.

2002-es látványos felvétel a Buckingham palotából, az előadó a BBC szimfonikus zenekara Sir Andrew Davis vezényletével.