haydn címkével jelölt bejegyzések

Haydn 281.

Tegnap volt születésnapja a mesternek. Ő volt az első zeneszerző akit Európa szerte imádtak már életében, és ezt dörzsölt üzletember módjára ki is használta.

Nem hullott az ölébe a siker, kemény évtizedek munkájának eredménye volt ez. Az 1750-es években már színházi darabokat szerzett, és Bécsben lassan ismerté vált a neve, egyre tehetősebb növendékeket szerzett magának, aztán 61-ben az Eszterházy udvar szolgálatába állt, egy rendkívül szigorú szerződést kötöttek amit azonban a zeneszerző növekvő ismertsége miatt később alig-alig tartottak be. A 70-es években már Spanyolországban, Franciaországban és Angliában is játszották műveit, következő években rengeteg kottát adott el, sok kitüntetést kapott, és szaporodtak a külföldi meghívások, de Eszterházy Miklós azért külföldre nem engedte a udvari zeneszerzőjét.

Haydn szép lassan beleunt a munkájába, de becsülettel végezte, a nagy változás 1790-ben jött, meghalt Pompakedvelő Miklós, fia Antal pedig nem rajongott a művészetekért ahogy apja s nagyapja, így az operatársulatot egyből feloszlatta, Haydn pedig kapva kapott az alkalmon, szinte elszökött az udvartól, és indult Londonba. 1791-ben és 92-ben több mint egy évet töltött ott, aztán 93-ban ismét néhány hónapot. Annyira rajongtak érte, hogy csak évtizedekkel később, a 19. századi virtuózok tudtak hasonló sikereket elérni.

A sok szimfónia és kamaramű mellett néhány zongora darab is készült a Londoni tartózkodás alatt, a leghíresebb talán az f-moll variációk. Marc-André Hamelin-től hallgassuk most.

Joseph Haydn élete dokumentumokban

Bartha Dénes és Révész Dorrit, a 20. századi magyar zenetudomány két fontos alakjának könyve ez, amit nemrég újra kiadtak, Haydn halálának kétszázadik és Bartha Dénes halálnak századik évfordulóján.

24822Beszédes cím már mutatja, hogy ez nem egy sima életrajzi könyv, Haydn-nal kapcsolatos legfontosabb levelekből és dokumentumokból állították össze, rövid magyarázatokkal, és így is egy teljes, jól olvasható, érdekes egészet alkot. Ez persze csak azért volt lehetséges mert Haydn korában még nem olyan “irodalmi értékű” levelezés folyt mint utódjainál a 19. században. Haydn levelei szigorú szabályokhoz és formákhoz kötött, ez a kor sajátossága, ráadásul a mester egyrészt egész életében egy nagyon elfoglalt ember volt, másrészt mindig lényegre törő, dörzsölt üzletember.

Az általános kép Haydn-ról a “sima” életrajzokból mindig az, hogy egy jóságos “Haydn Papa”, aki minden zenészén, és barátján segített, és mindenki szerette. Leveleiből azonban kirajzolódik egy teljesen más kép is: talán a zeneipar egyik első menedzsere volt, értett a reklámhoz, az üzlethez, ügyeskedésekkel rengeteg plusz pénzt keresett. Vezette évtizedekig az Eszterházy zenekart és operát, később a templomi zenélést, és ezek mellett több mint 100 szimfóniát, több mint 50 zongora szonátát, megszámlálhatatlan kamaraművet és több nagy oratóriumot és templomi művet írt. Hogyan lehetséges ez? A levelekből kiderül hogy volt erre az elképesztő életre ereje, ideje és pénze.

A jóságos Haydn

Joseph Haydn-ról az az általános kép, hogy egy derűs öregúr aki mindenkinek segített és Papa Haydn volt a beceneve. Azonban ha belenézünk a kiadókkal váltott levelibe egy egészen más kép tárul elénk.

Akkor is meg kellett élnie valamiből egy muzsikusnak, akár csak ma, ehhez pedig a kiadókkal jó üzletet kell kötni, amit nem lehet a naiv, derűs, jóságos hozzáállással, sokkalta inkább ügyeskedve, kiharcolva lehet elérni a jó fizetséget. Haydn egy rendkívül okos és dörzsölt fickó volt, például rájött a reklám erejére már akkor, több levelében “egészen újszerűnek” titulálja a műveit a kiadók felé.

Haydn amikor elszegődött az Eszterházy udvar szolgálatába akkor a szerződése kikötötte, hogy csak és kizárólag a hercegnek komponálhat, évekkel később az Európa szerte híres zeneszerző már nem törődött ezzel, számtalan kiadónak és több hercegnek, bárónak s királynak az udvarába is küldte rendszeresen új műveit. Ebből igen jól élt, saját háza volt, az egyik herceg pedig egy egész fogatot küldött neki ajándékba, más zenészember akkoriban nem is álmodhatott volna ilyen fényűzésről.

Persze ebből baj is származott néha, több ízben elküldte ugyanazt a művét Bécsbe és Londonba, kizárólagos kiadói jogokkal, erre később rájött a két kiadó, és be is perelték Haydn-t. Az Op. 50.-es kvartett sorozatról van szó, az elsőből a finálét választottam mára, igazi haydni tavasz hívó örömzene.

Papa Haydn

Haydn 30 évig volt az Esterházyak szolgálatában, Eisenstadt-ban és Eszterházán töltötte az időt, Bécstől és a zenei élettől messze, ám erre elmésen azt mondta Joseph, igaz hogy el volt vágva a világtól, de épp ezért nem zavarta össze senki, és eredetit kellett alkotnia.

Egy kivételesen hosszú életet élt “Papa” Haydn (1732-1809), aki látta felnőni az Esterházy kis grófokat és grófnéket, és még állítólag Mozart is Papa-nak hívta. A mester alkotott, folyamatosan. Ő volt a szimfónia és vonósnégyes atyja, a szonáta formát is tökéletesítette, és megérte a zongora születését, így későbbi billentyűs szonátái már csak zongorára íródtak. 106 szimfónia, 68 vonósnégyes, 45 zongora trió, 14 opera, 38 különböző szólóhangszerre írt concerto, 52 billentyűs szonáta, és még hosszú a sor, sajnos azonban ezekből keveset játszanak ma.

Richter, Brendel és Schiff is kedvenc zeneszerzőjének tartja, és abban egyezik a véleményük, hogy túl keveset hallhatjuk, pedig Haydn szonátái és fantáziája zongorára értékes és egyedülálló művek. Richter-től halljuk a 47. szonátát (Hob. XVI:32, h moll).

Joseph Haydn

Hétvégén Fertődön voltam, úgyhogy a mai Appassionato mű Joseph Haydn egyik szonátája lesz. Haydn (1732-1809) nem zenész családba született de szerencsére felismerték tehetségét, és 18 évesen már ismerték Bécsben a nevét. Később az Esterházy-udvar másodkarnagya lett, majd egy évtizedig minden nyarat (néha tovább is) Fertődi kastélyban töltött. Operákat és zeneműveket komponált itt a grófnak és neves vendégeinek. Bár el volt zárva a bécsi zenei élettől de azt mondta erről, hogy „Nem akadt ott senki, aki összezavarjon, így kénytelen voltam eredeti lenni”. Később több évet töltött Londonban, majd visszatért Bécsbe. Barátságot kötött az ifjú Mozart-tal akinek a művészetét nagyobbra tartotta a sajátjánál, és Beethoven-t is hasonlóképpen dicsérte.Sokáig élt, és különösen sokat alkotott, megújította a szonáta formát, és a szimfóniát is átalakította és ő tette népszerűvé. Operát is sokat írt Esterházy gróf udvarában, és mint karmester és hivatalnok is helyt állt. Korai éveiben még barokk muzsikára alapozott, de 50 évesen az újítás útjaira lépett, és kései műveiben a romantika alapjai is felfedezhetőek.

Legismertebb műve a talán híres Trombitaverseny, de most egy szonátáját hallgatjuk a görög Cyprien Katsaris -tól.