szépirodalom címkével jelölt bejegyzések

A bölcsesség

Eveline nem hitt és nem szenvedett soha. Örökké fürkésző szemei előtt nem maradt rejtve az emberi szív legtitkosabb gondolata. Neki is volt lelki ideálja, de attól ő annyi tökélyt, oly magas szellemi nagyságot követelt, hogy itt e földön e helyet senki be nem töltheté. Egy-egy ifjú szemei, szavai az ő szívében is gyújtottak lángot, de ő oly hamar kiismeré annak tökéletlenségeit, ráakadt gyöngéire, hibáira, hogy vissza tudta magát vonni tőle, mielőtt indulata szenvedéllyé válhatott volna. És ez a bölcsesség.

Én Istenem! Milyen boldogtalanok volnánk mi férfiak, ha a nők bölcsek akarnának lenni. Hiszen minekünk minden lépésünk, minden gondolatunk tele van hibával; mi lenne belőlünk, ha a szerelem engesztelő angyala helyett az ítélet volna leküldve ellenünk?

Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán

Család

Félelmetes hogy nagyjaink mennyire előre látták a jövőt. Többet kéne olvasni, és tanulni belőle. Madách halhatatlan drámája, Az ember tragédiája szinte minden sora egy örök érvényű igazság amit lehet idézni. Móricz Rokonok könyvét olvasva jutott eszembe Lucifer egyik nagy igazsága.

Először  az 1862-es Az ember tragédiája, 3. szín:

Ádám

Ez az enyém. A nagy világ helyett
E tér lesz otthonom. Birok vele,
Megvédem azt a kártevő vadaktól,
És kényszerítem nékem termeni.

Éva

Én meg lugost csinálok, épen ollyat,
Mint az előbbi, s így közénk varázslom
A vesztett Édent.

Lucifer

Vajh, mi nagy szavat
Mondottatok ki. A család s tulajdon
Lesz a világnak kettes mozgatója,
Melytől minden kéj s kín születni fog.
És e két eszme nő majd szüntelen,
Amíg belőle hon lesz és ipar,
Szülője minden nagynak és nemesnek,
És felfalója önnön gyermekének.

És az 1930-as Rokonokból egy párbeszéd, de tulajdonképpen az egész regény az előbb kiemelt mondatról szól, bárhonnan idézhetnék:

Ezzel felállott, hogy indul. Lina jött be, s fanyarul nézett rá.
– Éppen mondom az uradnak, hogy én csak benned bízok… Te Lina, ne tartsátok itt ezt a Katit.
– Ő is azt mondta Berci bácsiról.
– No látod – horkant fel a bácsi –, ahova ez beüti az orrát, csak bajt csinál. Fiam, a rokont szeretni kell, de vigyázni kell. Csak az olyan rokont szabad szeretni, akiből haszon van.

Isten fizesse meg

Mikszáth Kálmán több regényének is felvidéki tótok a főszereplői, elég csak a Tót atyafiak és Jó palócok párost említeni, de a híres Szent Péter esernyőjébe is találhatunk pár tót bölcsességet!

Persze nem véletlen, Mikszáth a Balassagyarmattól északra található Szklabonyában született, amely az íróóriás tiszteletére 1910-től Mikszáthfalva nevet viseli.

A falubeliek megsiratták az öreg papot.
– Jó ember volt – mondták –, de nem tudott gazdálkodni. Az igaz, hogy nem is igen volt miből.
– Hát miért nem fizetik jobban a papjukat? – hányta szemükre a principiálisom.
Egy nagy varkocsos tót felelt, hetykén feljebb tolva hasán a tüszőt:
– Nem a mi szolgánk a pap, hanem az Úristen szolgája. Mindenki fizesse a maga szolgáját.